Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Szaturnusz

2008.04.06

Szaturnusz


A Szaturnusz a Naptól a hatodik, méretét tekintve a második legnagyobb bolygó.
  • Naptól mért távolsága: 1,429,400,000 km (9.54 CSE)
  • egyenlítői átmérő: 120,536 km; sarki átmérő: 108,728 km
  • tömeg: 5.688e26 kg
Szaturnusz az egyik legősibb római isten. A vetés, a vetőmag istene, a könyörtelen idő jelképének tekintették. A görög mitológiabeli titánnal, Kronosszal azonosították; aki apját Uránoszt megcsonkítva, feleségül véve saját leánytestvérét Rheiát került az égi trónra; és akinek azt jósolták, hogy egyik fia fogja megfosztani a trónjától. Ezért valamennyi gyermekét alighogy megszülettek sorjában lenyelte, így akarván elkerülni a jóslat beteljesülését. Rheia azonban kijátszotta Kronoszt: megszülte legkisebb fiát Zeuszt, de egy bepólyázott követ adott át férjének. Zeuszt egy Kréta szigeti barlangban felnevelték, majd felnőve legyőzte apját, megmentette testvéreit.

 


Szaturnusz gyűrűiről, gyűrűrendszer, légköre, holdjai, gyűrűi


  • Az ókorban is ismert bolygók közül a Szaturnusz a legtávolabbi. Távcsővel vizsgálva pompás látvány nyújt. A Jupiterhez hasonlóan ezt a bolygót is az egyenlítőjével párhuzamos, világos és sötét csíkokból álló mintázat borítja, de a sávok sokkal szabályosabbak, bár kevésbé körülhatároltak, mint a Jupiter sávjai, és színük is halványabb. A fénylő foltok is ritkábban tűnnek fel.

     

  • A Szaturnuszt először a Pioneer-11 látogatta meg 1979-ben, majd később a Voyager-1 illetve a Voyager-2.

     

  • A Szaturnusz korongja határozottan sárgának tűnik, egyenlítői területei enyhén vörösesek, övei barnás, sarkvidékei pedig kékesszürke árnyalatúak. E színek alkalmanként módosulhatnak, de különösen szembeötlőek, ha vörös, sárga és kék színszűrőn keresztül készített fotókat hasonlítunk össze.


  • A Szaturnusz gyűrűi pontosan a bolygó egyenlítői síkjában fekszenek. Egy teljes Szaturnusz-év leforgása alatt a bolygó gyűrűrendszerét "alulról" és "felülről" egyaránt szemügyre vehetjük. Amikor a Szaturnusz valamelyik napfordulópontja közelében jár, vagyis amikor a bolygó forgástengelye éppen felénk -illetve tőlünk el- mutat, az égitest majdnem kör alakúnak látszik. Ekkor tárul fel előttünk legszebben a gyűrűrendszer, ekkor vehetjük szemügyre felületének legnagyobb hányadát. Ahogy a bolygó közeledik egyik vagy másik napéjegyenlőségéhez, tehát azokhoz a helyzeteihez, ahol gyűrűjét éppen éléről figyelhetjük meg, egyre jobban szemünkbe ötlik ellipszoidális alakja, amely jócskán lapult. Egyenlítői sugara 10%-kal haladja meg a poláris sugarát. A szaturnuszi napéjegyenlőségek idején a gyűrűrendszer hajlásszöge minimálissá válik, a gyűrűk csupán keskeny vonalként figyelhetők meg, sőt esetleg néhány órára -amíg a Föld áthalad a gyűrűk síkján- látszólag el is tűnhetnek. A Szaturnusz látszólagos fényessége nagymértékben függ attól, hogy látóirányunkkal mekkora szöget zár be a bolygó gyűrűrendszerének síkja.

     


     

  • A Szaturnusz gyűrűit elsőként Galilei figyelte meg 1610-ben. Kezdetleges távcsöveivel azonban még nem tudta megállapítani valódi szerkezetüket. Ő még úgy gondolta, hogy Szaturnusz három, egymáshoz nagyon közel keringő bolygóból álló rendszer (melyek közül a középső mintegy háromszor akkora méretű, mint a két oldalsó), s néhány évvel később amikor a Föld áthaladt a gyűrűk síkján, a szem elől tévesztette a két "kísérőt", Galilei egy ősi mítoszt idézett fel, panaszosan megkérdezve: "Vajon a Szaturnusz lenyelhette gyermekeit?" Több mint negyven esztendőnek kellett még eltelnie addig, amíg egy holland csillagász, Huygens megadta a gyűrűk pontos leírását (1655). A gyűrűk különálló részecskékből épülnek fel, amelyek mind önállóan keringenek a bolygó körül a Kepler törvényeknek megfelelően, ezért a gyűrűrendszer külső része a leglassabban, míg a belső része a leggyorsabban mozog.


  • Földi távcsöveken át szemlélve a Szaturnusz gyűrűrendszerét hosszú ideig három külön összetevőből álló rendszernek ismerték.
    • A legkülső gyűrű volt az A gyűrű,
    • melyet a 4000 kilométeres Cassini-rés választott el a legfényesebb B gyűrűtől,
    • a legbelső pedig a bolygó korongjához képest halványnak, átlátszónak tűnő C gyűrű (Fátyolgyűrű).

    A Földről különálló gyűrűnek látszó részeket a résektől csak a bennük található sokkal több vékony gyűrű (elemi gyűrű) különbözteti meg.

    Az újabban ismert gyűrűk:

    • A D gyűrű különösen halvány
    • a Cassini-rés nem üres, hanem több elemi gyűrűt tartalmaz
    • az F gyűrű pedig számos egyenként nagyjából 10 km szélességű, összefonódó pászmából áll. Az F gyűrűt felépítő részecskéket két terelőhold, a Pandora és a Prometheus gravitációs hatása rendezte keskeny szálakba.


    A Szaturnusz fényes gyűrűi élesen különböznek a Jupiter és az Uránusz sötétebb rendszereitől. 1675-ben Cassini olasz csillagász sötét rést talált a fő gyűrűben. A rést mindaddig üresnek tartották, míg az első űrszondák meg nem jelentek a Szaturnusz mellett, ám ekkor kiderült, hogy a Cassini-féle résen belül számos, elemi gyűrűkből álló rendszer található. (A Szaturnusz holdjainak gravitációs ereje hatással van a gyűrűrendszerben keringő részecskékre, ennek hatására jött létre a Cassini-rés.)

  • Roche 1850-ben kimutatta, hogy a bolygókhoz túlságosan közel keringő holdak szétmorzsolódnak a gravitációs erők hatására, mivel a bolygóhoz közelebbi részei gyorsabban akarnak keringeni, mint a távolabbiak. Ha a hold is és a bolygó is ugyanolyan sűrűségű anyagból épül fel, akkor ez a "veszélyzóna" a bolygó középpontjától 2,44 bolygósugárnyi távolságban húzódik. A Szaturnusz legbelső ismert holdja a Mimas e kritikus távolságon kívül van ugyan, de a gyűrűk teljes egészükben azon belül helyezkednek el. Elképzelhető, hogy a gyűrűrendszer valaha a bolygó egyik holdja volt, amely széttöredezett, vagy talán olyan anyagból keletkezett, amelynek a bolygórendszer születése óta sohasem volt lehetősége arra, hogy nagyobb égitestté álljon össze.

     

  • A Szaturnusz a gázbolygók családjába tartozik, és eltérően a Föld típusú égitestektől nincs szilárd felszíne.

     

  • A bolygó átlagos sűrűsége 0,7 g/cm3, minden ismert bolygóénál, sőt még a vízénél is kisebb.

  • A Szaturnusz légköre hidrogénből és hidrogénvegyületekből, valamint 6% héliumból áll. (Hasonló a Jupiteréhez, csak ott kicsit nagyobb a héliumtartalom.) Hasonlóan a Jupiterhez a Szaturnusz kétszer annyi hőt bocsát ki, mint amennyi a bolygóra érkezik. Mivel a Szaturnusz kisebb tömegű, mint a Jupiter, sokkal gyorsabban hűlt le, ami lehetővé tette, hogy a hélium cseppecskék formájában kicsapódjon. Ez esőszerűen lehull a bolygó belsejében, miáltal a légkör héliumban elszegényedik, a belső rész viszont felmelegszik. Valószínűleg ez lehet a nagyobb hőkibocsátás oka.

  • A Szaturnusz légkörének szélviharai, légörvényei, hullámai és egymással kölcsönhatásban lévő foltjai arról tanúskodnak, hogy e különös világ belsejéből a hő hevesen áramlik kifelé.

     

  • A Szaturnusz mágneses tere erős, és mágneses mezejének tengelye 1 fokos szögben hajlik a forgástengelyéhez.

     

  • A Szaturnusz 18 holdjának van neve, több holdja van mint bármelyik más bolygónak. Biztos azonban, hogy további kisméretű holdak várnak felfedezésre.

     

  • A bolygó középpontjától mért távolságuk 133600 kilométertől majdnem 13 millió kilométerig terjed. Legnagyobb közülük a Titán, amely alig kisebb mint a legnagyobb Galilei-hold a Ganymede. Négy holdnak az átmérője 1000 km felett van (1060 - 1530 km), nyolcnak az átmérője 80 és 500 km közötti, míg a maradék öt hold átmérője 40 km alatt van. A legkülsőt, a Phoebét kivéve valamennyi direkt keringésű hold.

     

  • A Szaturnusz Phoebe nevű holdja volt az első hold amit csillagászati fényképfelvételen fedeztek fel (1898-ban). A Phoebe keringési iránya retrográd.

A Szaturnusz holdjai

Szaturnusz 18 holdjának van neve, több holdja van mint bármelyik más bolygónak. Biztos azonban, hogy további kisméretű holdak várnak felfedezésre.

 

Távolság   Sugár    Tömeg
Hold (000 km) (km) (kg) Felfedező Dátum
---------- -------- ------ ------- ---------- -----
Pan 134 10 ? Showalter 1990
Atlas 138 14 ? Terrile 1980
Prometheus 139 46 2.70e17 Collins 1980
Pandora 142 46 2.20e17 Collins 1980
Epimetheus 151 57 5.60e17 Walker 1980
Janus 151 89 2.01e18 Dollfus 1966
Mimas 186 196 3.80e19 Herschel 1789
Enceladus 238 260 8.40e19 Herschel 1789
Tethys 295 530 7.55e20 Cassini 1684
Telesto 295 15 ? Reitsema 1980
Calypso 295 13 ? Pascu 1980
Dione 377 560 1.05e21 Cassini 1684
Helene 377 16 ? Laques 1980
Rhea 527 765 2.49e21 Cassini 1672
Titan 1222 2575 1.35e23 Huygens 1655
Hyperion 1481 143 1.77e19 Bond 1848
Iapetus 3561 730 1.88e21 Cassini 1671
Phoebe 12952 110 4.00e18 Pickering 1898

A Szaturnusz gyűrűi

Távolság   Szélesség   Tömeg
Gyűrű (km) (km) (kg)
---- -------- --------- ------
D 67000 7500 ?
C 74500 17500 1.1e18
B 92000 25500 2.8e19
Cassini-rés
A 122200 14600 6.2e18
F 140210 500 ?
G 165800 8000 1e7?
E 180000 300000 ?

(Távolságot a Szaturnusz középpontjától a gyűrű belső széléig kell érteni.)

 

A Szaturnusz belső hat holdja


A Szaturnusz legbelső hat holdja:


Pan

Pan (Szaturnusz XVIII) a Szaturnusz legbelső holdja.
  • Szaturnusztól mért távolság: 133,583 km
  • átmérő: 20 km
a.k.a. 1981 S 13
Pán a görög mitológiában a nyájak, erdők és mezők istene. Pánnak kecskelábai, kecskeszarvai voltak és testét szőr borította. Születésekor apjának nem tetszett, de az istenek mulatságosnak találták és a Pán ("mindenkinek tetsző") nevet adták neki. Pán mint a természet elemi erőinek istene, oktalan rémületet úgynevezett páni félelmet kelt.

 

  • Mark R. Showalter fedezte fel 1990-ben a Voyager fotói alapján.

     

  • Pan az Encke-résen belül, a Szaturnusz A-gyűrűjében kering.

Atlas

Atlas (Szaturnusz XV) a Szaturnusz második holdja.
  • Szaturnusztól mért távolság: 137,670 km
  • átmérő: 30 km (40 x 20)
a.k.a. 1980 S 28
Atlasz titán a görög mitológiában. Prométheusz testvérbátyja. Rendkívüli erejéről híres Olümposz előtti istenség. Az istenek ellen harcoló titánok legyőzése után Atlasznak az égboltot kellett tartania, Nyugat legszélén.

Prometheus

Prometheus (Szaturnusz XVI) a Szaturnusz harmadik holldja.
  • Szaturnusztól mért távolság: 139,350 km
  • átmérő: 91 km (145 x 85 x 62)
  • tömeg: 2.7e17 kg
a.k.a. 1980 S 27
Prométheusz a görög mitológiában Iapetosz titán fia, Epimétheusz testvére. Ellopta az Olümposzról a tüzet és az embereknek adta. Ezért a tettéért Zeusz szörnyen megbüntette. Prométheusz nevének jelentése "előre gondolkodó, megfontoló".

Képek a Prometheusról:


Pandora

Pandora (Szaturnusz X) a Szaturnusz negyedik holdja.
  • Szaturnusztól mért távolság: 141,700 km
  • átmérő: 84 km (114 x 84 x 62)
  • tömeg: 2.2e17 kg
a.k.a. 1980 S 26.
Pandora volt a görög mitológiában az első asszony, akit Zeusz, Prométheusz tűzlopását megbüntetendő küldött az emberek közé, hogy sodorja bajba és kísértésbe az emberiséget. Pandorától semmiféle ajándékot nem volt szabad elfogadni. Pandora megtévesztette Prométheusz testvérét és kinyitotta az istenektől kapott szelencét, amelybe az emberi bűnöket és gondokat zárták, így a betegségek és a bajok szétszéledtek a Földön. Csak a remény maradt benn, mivel Pandora lecsapta az edény fedelét. Ekként az emberiség a jobb jövőnek még a reményét is elvesztette.

     

  • Collins és társai fedezték fel 1980-ban a Voyager fotóján.

    (A Prometheus a Pandora és az F-gyűrű)

     

  • A Pandora az F-gyűrű külső terelőholdja.

Epimetheus

Epimetheus (Szaturnusz XI) a Szaturnusz ötödik holdja.
  • Szaturnusztól mért távolság: 151,422 km
  • átmérő: 115 km (144 x 108 x 98)
  • tömeg: 5.6e17 kg
a.k.a. 1980 S 3
Epimétheusz a görög mitológiában Iapetosz titán fia, Prométheusz testvére. Az ő felesége volt Pandora. Epimétheusz nevének jelentése "utólag fontoló".

     

  • Walker, Larson, és Fountain fedezte fel 1978-ban és 1980-ban a Voyager 1 is megerősítette.

     

  • Az Epimetheus és a Janus közös pályán keringenek (pályasugaraik csak 50 km-rel térnek el, ami kevesebb, mint akármelyikük sugara). 4 évenként, egymáshoz igen közel elhaladva, kölcsönösen pályát cserélnek.

     

  • A képen látható sötét vonal a hold felszínén, a Szaturnusz F-gyűrűjűnek az árnyéka.

Képek az Epimetheusról:


Janus

Janus (Szaturnusz X) a Szaturnusz hatodik holdja.
  • Szaturnusztól mért távolság: 151,472 km
  • átmérő: 178 km (196 x 192 x 150)
  • tömeg: 2.01e18 kg
a.k.a. 1980 S 1
Janus a római mitológiában a be- és kijáratok, ajtók istene. Istene minden kezdetnek, az év első hónapjának, minden hónap első napjának, az emberi élet kezdetének. Ellenkező irányba néző két arccal, valamint 365 ujjal (az év napjainak megfelelően) ábrázolták. A január hónap nevének gyökere.

     

  • Audouin Dollfus francia csillagász fedezte fel 1966-ban.

     

  • Az Epimetheus és a Janus közös pályán keringenek (pályasugaraik csak 50 km-rel térnek el, ami kevesebb, mint akármelyikük sugara). 4 évenként, egymáshoz igen közel elhaladva, kölcsönösen pályát cserélnek.

Képek a Janusról:


Mimas

Mimas (Szaturnusz I) a Szaturnusz hetedik holdja.
  • Szaturnusztól mért távolság: 185,520 km
  • átmérő: 392 km
  • tömeg: 3.80e19 kg
A görög mitológiában egy Héphaisztosz által megsebesített titán volt.

     

  • Herschel fedezte fel 1789-ben.

     


  • A Mimason található 130 km átmérőjű krátert Herschellről nevezték el. A Kráter átmérője kiteszi a hold átmérőjének az egyharmadát. A sánc, amely a krátert körülveszi, csaknem 10 km (!) magas, és középpontjában egy kb. 6 km magas hegycsúcs emelkedik. (Olyan mintha szeme lenne.)


Enceladus

Enceladus (Szaturnusz II) a Szaturnusz nyolcadik holdja.
  • Szaturnusztól mért távolság: 238,020 km
  • átmérő: 500 km
  • tömeg: 8.40e19 kg
Gigász a görög mitológiában. A gigászokkal folytatott harcban Athéné ráhajította Szikelia (a mai Szicília) szigetét.
  • Herschel fedezte fel 1789-ben.

  • Az Enceladus a Naprendszer legnagyobb albedójú (.9-nél nagyobb ) égiteste. A fényt jobban visszaveri mint a frissen esett hó, így arra kell következtetni, hogy a felszínét szennyeződésmentes, tiszta jégnek kell borítania.

     

  • Felszínének nagy részét repedésekkel tarkított sima síkságok borítják. Ugyanakkor 35 km-nél is nagyobb krátereket talélhatunk rajta.

     

  • Az Enceladus a Szaturnusz E-gyűrűjében kering.

Tethys

Tethys (Szaturnusz III) a Szaturnusz kilencedik holdja.
  • Szaturnusztól mért távolság: 294,660 km
  • átmérő: 1060 km
  • tömeg: 7.55e20 kg
Thetisz a legismertebb tengeristennő (nereidák) a görög mitológiában. Akhilleusz anyja.
  • Cassini fedezte fel 1684-ben.

  • A Tethys felszínét sűrűn borítják becsapódási kráterek, ami azt is jelenti, hogy a felszín mai alakja igen réginek tekinthető. Különösen feltűnő rajta egy 400 km-es (Odysseus) kráter.

     

  •  
  • A Telesto és a Calypso a Tethys librációs pontjában keringenk, mégpedig 60 fokkal a Tethys előtt, illetve után. Pályájukban osztoznak a Tethys pályáján.

Telesto

Telesto (Szaturnusz XIII) a Szaturnusz tizedik holdja.
  • Szaturnusztól mért távolság: 294,660 km
  • átmérő: 29 km (34 x 28 x 36)
a.k.a. 1980 S 13
Ókeanosz és Thetisz egyik lánya a görög mitológiában.
  • Smith, Reitsema, Larson és Fountain fedezte fel 1980-ban földi megfigyelések során.

     

  •  
  • A Telesto és a Calypso a Tethys librációs pontjában keringenk, mégpedig 60 fokkal a Tethys előtt, illetve után. Pályájukban osztoznak a Tethys pályáján.

     

  • A Naprendszer egyik legkisebb holdja.

Calypso

Calypso (Szaturnusz XIV) a Szaturnusz tizenegyedik holdja.
  • Szaturnusztól mért távolság: 294,660 km
  • átmérő: 26 km (34 x 22 x 22)
a.k.a. 1980 S 25
Tengeri nimfa a görög mitológiában. Kalüpszó hét teljes esztendeig magánál tartotta Odüsszeuszt, elrejtette a világ szeme elől, mégsem tudta elfeledtetni a hőssel hazáját.
  • Pascu, Smith és társai fedezték fel 1980-ban földi megfigyelés alkalmával a HST számára készített kamerákkal.

     

  • A Telesto és a Calypso a Tethys librációs pontjában keringenk, mégpedig 60 fokkal a Tethys előtt, illetve után. Pályájukban osztoznak a Tethys pályáján.

     

  • A Calypso és a Telesto egyaránt a Naprendszer legkisebb holdjai közé tartozik.

Dione

Dione (Szaturnusz IV) a Szaturnusz tizenkettedik holdjai:
  • Szaturnusztól mért távolság: 377,400 km
  • átmérő: 1120 km
  • tömeg: 1.05e21 kg
Dióné a görög mitológiában Aphrodité anyja és Zeusz felesége.
  • Cassini fedezte fel 1684-ben.

     

  • A Dione sűrűsége 1,43 g/cm3, amivel a legnagyobb sűrűségű Szaturnusz hold.

     

  • A Tethys nála csak alig kisebb.

Képek a Dionéról:

 

A mappában található képek előnézete galaxis

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.