Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Plútó

2008.04.06

Plútó


A Plútó a Naprendszer legkülső és messze a legkisebb bolygója.
  • Naptól mért átlagos távolsága: 5,913,520,000 km (39.5 CSE)
  • átmérő: 2320 km
  • tömeg: 1.32e22 kg

A görög mitológiában Hadész istennek, az alvilág urának egyik elnevezése.

 


A Plútó perihéliumban, felfedezése
Charon

  • A Plútó nemcsak a legkisebb bolygó, hanem hét naprendszerbeli holdnál is kisebb,
    ezek a Hold, Io, Europa, Ganymede, Callisto, Titan és a Triton.

     

  • A Plútó pályasíkja kicsit több mint 17 fokos szöget zár be az ekliptikával, amely az összes ismert bolygó pályahajlása közül a legnagyobb.

  • Az Uránusz és a Neptunusz bolygók előre jelzett és valóságosan megfigyelt állásainak eltérése vezetett el 1930-ban a Plútó fölfedezéséhez. A híres bolygómegfigyelő Percival Lowell vizsgálta az Uránusz mozgásában mutatkozó parányi változásokat. Eredményeit 1914-ben hozta nyilvánosságra. Arra a következtetésre jutott, hogy a megfigyelt eltérések csak egyetlen módon magyarázhatók meg, nevezetesen egy mindaddig ismeretlen, a Neptunusz pályáján kívül keringő bolygó zavaró hatásával. Lowell 1905-től haláláig, 1916-ig hiába kereste az ismeretlen bolygót. Clyde W. Tombaugh-nak, az arizonai Lowell Obszervatórium asszisztensének sikerült felfedeznie.

    Nagyon valószínűnek látszik, hogy egy olyan parányi bolygónak, mint a Plútó, nem lehet akkora tömege, amely gravitációs hatása révén számottevő mértékben zavarhatná az Uránusz és a Neptunusz pályáját.

  • Amikor a Plútó perihéliumban jár -legutóbb ez 1989-ben volt- közelebb kerül a Naphoz, mint a Neptunusz. Mivel azonban a két égitest pályájának térbeli helyzete különböző, egyáltalán nem fenyegeti őket a veszély, hogy összeütköznek.

     

  • A Plútó átmérője még a Holdénál is jóval kisebb, tömege is csak az ötödrésze. Tömegét a Charon nevű holdjának a pályamenti mozgásából (86 k gif) állapították meg. A bolygó átlagos sűrűsége a vízéhez hasonló, ezért feltételezik, hogy a bolygó és holdja egyaránt megfagyott vízből, ammóniából és metánból álló kozmikus jéghegy.

     

  • A Plútó 1989-ban perihéliumba érve, a viszonylag nagy excentricitású pályáján olyan közel került a Naphoz, mint felfedezése óta még soha, és az erősebb napsugárzás hatására légkört fejlesztett (mint a Chiron). Ez a légkör főként nitrogénből áll (Tritonéhoz hasonlóan), nyomokban pedig metán fordul elő (mint ugyancsak a Tritonon). Ez egy újabb adalék a Plútó besorolási nehézségeihez. Ezzel a Plútóról kiderült, hogy nem is bolygó hanem csak "plomet".

     

Képek a Plútó/Charon rendszerről:

  • Plútó.

     

  • Plútó/Charon földi teleszkóppal készült felvételen.

     

  • A HST (javítása előtti) képe.

     

  • Földi, és (a még javítás élőtti) HST felvételeinek összehasonlítása.

 



 

Charon

A Plútónak egyetlen holdja van a Charon.
  • Átlagos távolság a Plútótól: 19,640 km
  • Átmérő: 1270 km
  • Tömeg: 1.47e21 kg

Kharón a görög mitológiában az alvilág révésze. Rongyos ruhájú, mord öregembernek ábrázolták. Ő szállítja át a lelkeket az alvilági folyókon, s ezért egy obolosz fizetséget kap (a temetési szertartás szerint a pénzdarabot a halottak nyelve alá helyezték).

  • A Charon tengelyforgásával azonos idő alatt kerüli meg a Plútót, sőt keringésük kölcsönösen kötött, azaz mindkét égitest tengelyforgási periódusa pontosan azonos az egymás körüli keringésük periódusával.

     

  • A Plútóhoz hasonlóan valószínűleg a Charon is jeges égitest, s ha ez így van, akkor tömege körülbelül egytizede a Plútóénak.
 

A mappában található képek előnézete galaxis

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.